Ezúttal nem csak a jövő a tét: szakemberek az Apollo hat korábbi utazásából megmaradt tárgyi emlékek megóvásáért lobbiznak, a projekthez a NASA is csatlakozott.

A kaliforniai történelmi leletekről készített listán egy pár csizma, egy amerikai zászló, egy pár csipesz és további száz olyan elem található, amely a Tranquillity Base-nek nevezett helyről került elő. Az új-mexikói regiszter ugyanezeket tartalmazza. Tranquillity Base viszont se Kaliforniában, se Új-Mexikóban nincs, onnan több százezer kilométerre található: ez volt az a hely, ahol Neil A. Armstrong és Buzz Aldrin 1969-ban először a Holdra lépett. Történészek és régészek most éppen azon aggódnak, hogy a küszöbön álló holdturizmus során akaratlanul is, de elpusztulnak az emberiség egyik legnagyobb teljesítményének tárgyi emlékei.

„Úgy gondolom, hogy ez az emberiség öröksége” – vallja Beth L. O’Leary, az Új-mexikói Állami Egyetem antropológusprofesszora. „Egészen hihetetlen, hogy erre a régészek még nem figyeltek fel” – tette hozzá. Maga O’Leary egyébként nem sokat foglalkozott a Hold történelmi emlékeinek megőrzésével, mígnem egy diákja 1999-ben azt kérdezte tőle, hogy tudja-e, mely szövetségi törvények irányadók a témát illetően.

A nemzetközi jog szerint az Egyesült Államok mindazon elemek felett diszponál, amelyeket az asztronauták hagytak maguk után: ilyen a holdkomp alsó része, a műszerek, vagy éppen a vizelet tárolására szolgáló zacskók. A dolog szépséghibája, hogy az Egyesült Államok is aláírta az Outer Space Treaty-t (Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket), amely kimondja, hogy egyetlen tagállam sem követelhet magának kizárólagosságot a Hold bármely része felett.

O’Learynak a holdbéli emlékek megőrzése érdekében tett erőfeszítéseit eleinte nem koronázta siker, lévén hogy a NASA is inkább a jövőre koncentrál. „Ez egy tendencia: ahogy véget ér egy program, igyekeznek mindentől megszabadulni” – így az egyik szakember, Milford Wayne Donaldson. Az amerikai törvényhozók által megfogalmazott aggodalmak nyomán eleddig csak elméleti síkon zajlottak a viták, mivel sokáig nem születtek tervek a Holdra való visszatérésre.

Azonban újabban Oroszország és India is merész tervekkel állt elő, s már javában zajlik a Google Lunar X Prize, amelynek tétje, hogy melyik magán-finanszírozású űrkutató csapat tud robotot indítani, majd utazni vele a Hold felületén, ahonnan képeket és egyéb adatokat küld vissza a Földre.

O’Leary eddig csak két államot, Kaliforniát és Új-Mexikót tudta maga mellé állítani, de immáron a NASA is aktív, s egy workshop során össze is írták mindazon tárgyakat, amelyeket a hat Apollo-misszió során hagytak maguk után az űrhajósok. Ajánlásaikban meghatározzák a tárgyak védelmének garanciáit, például kikötik, hogy az Apollo 11 holdkompját legfeljebb 75 méterre lehet megközelíteni, de már olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy az Egyesült Államok terjessze fel a Holdat a világörökségi listára.

Forrás: www.mult-kor.hu