. Ma Olivér napja van.

Egri vár

 

A belvárosi Dobó vagy Kossuth Lajos utca felől közelítve megérkezünk a Dózsa György térre és megpillanthatjuk az egri vár sok vihart látott falait és a bástyák alá zártsorosan épített, szinte összekapaszkodni látszó apró lakóházakat.

 

A főkapun át bejutunk a vár falai közé és a látogatót azonnal megcsapja a történelmi múlt nosztalgiát ébresztő szele.

 

Eger, a régi mezőváros nem volt fallal körülvéve és a vár is csak a tatárjárás után kezdett  kiépülni.  IV. Béla 1248-ban adott engedélyt Lambert püspöknek a kővár kiépítésére. 1261 körül készült el, de a kunok 1271-ben lerombolták. 1275-ben püspöki várrá lett és a helyreállítást Telegdhy Csanád püspök kezdte. Igazi hírnevét 1552-ben vívta ki, amikor Dobó István várkapitány vezetésével a kétezer egri hős visszaverte a több tízezres sereggel támadó török ostromot.

 

Dobó István felvidéki nagybirtokos nemes az egri vár parancsnokságát 1548. június 20-án vette át. A közelgő török veszély megkövetelte, hogy megerősítsék a vár falait, melyhez a püspökség nagy anyagi támogatást nyújtott.  Megépítették a belső vár nyugati oldalán az ó-olasz rendszerű Dobó bástyát, a nyugati falnál egy hosszabb épületet a vártisztek és apródok részére és a Tömlöcbástya elé a Földbástyát.  A király 200 fő lovas és 200 fő gyalogos katonát bocsátott Dobó rendelkezésére, aki őrségbe állította őket.  Két török, Ali és Ahmed serege Szolnoknál találkozott és onnan együttes erővel, közel negyvenszeres túlerővel közeledtek az egri vár felé. 1552. szeptember 11-én érkezett meg a török hatalmas sereggel, de a 39 napos eredménytelen ostrom után kénytelen volt elvonulni. E kimagasló, hősies helytállás híre a világ minden részérére eljutott Gárdonyi Géza jól ismert regénye, az Egri csillagok révén.

 

Dobót, 1553-ban Bornemisza Gergely követi az egri várkapitányságban. Bornemissza a törökök fogságába kerül, amikor Hatvant támadó török csapatok rajtaütésében kis létszámú haderővel vett részt. Konstantinápoly-ba szállították és Ahmed basa a sikertelen ostromért, bosszúból felakasztatta.

 

Zoltay István lett a következő várkapitány, aki folytatta a helyreállítási munkálatokat. A helyreállított várat 1596-ban a török sereg Mohamed vezetésével harmadszor is megtámadta és háromhetes ostrom után elfoglalta. A megsérült falakat a török azonnal helyreállítatta és a főbejárathoz egy kapuvédőt készítetett, melyet ma Török kertnek neveznek.

 

A vár felszabadítására 1687. december 18-án került sor, mikor már nem bírták a tavasztól tartó, önmagukat elzáró éhezést a törökök és Rusztem pasa Doria János őrgrófnak átadta a várat.

 

I. Lipót király és a bécsi Haditanács döntése alapján, 1702-ben Dumont hadmérnök az egész külsővárat felrobbantotta.

 

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, 408 napig tartó ostrom után, 1704-ben a vár őrsége megadta magát a kurucoknak, majd a szabadságharc bukása után, 1710-ben a császáriak szállták meg.

 

A vár hadi jelentősége ezután megszűnt. A XVIII. században kaszárnyának használták, majd 1783-ban 10778 forintért megvásárolta gróf Eszterházy Károly érsek és a várkövek nagy részét saját építkezéseihez használta föl. A vár teljes pusztulását Pyrker János érsek akadályozta meg, 1827-ben, aki elkezdte konzerválni a megmaradt részeket.

 

Bartakovics Béla érsek 1871-ben átadta az egri várat a kincstár részére, mely 1945-ig a katonaság tulajdonában volt és laktanyaként használták.

 

Ma, Eger város híres és sokat látogatott nevezetességeként állnak nyitva kapui a legkülönbözőbb helyekről érkező érdeklődők örömére. 

 

 

Dobó István Vármúzeum

 

Az egri vár területén több állandó és ideiglenes kiállítás tartozik a múzeumhoz.

 

Állandó kiállítások:

A Gótikus Püspökségi Palotában a vár története tárul elénk, a Panoptikumban megtekinthetjük az életnagyságú főszereplőket Gárdonyi művéből, az Egri csillagokból és a Hősök termében megtalálhatjuk Dobó István eredeti sírkövét, valamint az 1552-es várvédők névsorát. A földalatti erődrendszert is meglátogathatjuk, ahol a középkori büntetési módokkal ismerkedhetünk meg. Gárdonyi Géza sírja a vár délkeleti részén található. A képtár a Püspöki Palota mellett található, ahol számos magyar és külföldi barokk festő művét vehetjük szemügyre.  A vár falán végigsétálva gyönyörű látványt kap ajándékba az idelátogató.

 

 

 

A várkapu nyitva tartása:

november 1 - február 28.                         8.00 - 17.00

március, október                                      8.00 - 18.00

április, szeptember                                  8.00 - 19.00

május 1 - augusztus31.                           8.00 - 20.00

 

A kiállítások nyitva tartása:

2010. november 1 - 2011. március 31.    10.00 - 16.00

 

3D Vár mozi nyitva tartása:

november 1 - március 31.                          9.00 - 16.00, hétfőnként zárva

április 1 - október 31.                                9.00 - 17.00, hétfőnként zárva

 

Börtönkiállítás nyitva tartása:

2010. október 5 - 2011. április 30.            Zárva

 

Az ünnepi nyitva tartást, a jegyárakat és az idegenvezetési díjakat az egri vár hivatalos honlapján, www.egrivar.hu oldalon tekinthetik meg.

Az egri vár címe:        3300 Eger, Vár 1.

Telefonszáma:            +36 36 312-744

Email címe:               varmuzeum@egrivar.hu

 

 

Gárdonyi Géza Emlékmúzeum

Az író, Gárdonyi Géza Gárdony mellől költözött az egri vár mellé, 1897-ben. Családjának külön házat építetett, hogy magányos, a világtól elzárt nyugalmat biztosítson magának. Különcségét mi sem igazolja jobban, hogy saját házának ablakait bedeszkáztatta, ajtaját bepárnáztatta és tetővilágítást készítetett. A kertben álló egyemeletes épület három szobából áll, az utca felőlit hálószobának használta, a középsőt könyvtárnak –mely több ezres kötetgyűjteménynek ad helyet - és az udvar felőlit dolgozónak. A ház falai között, majd kétéves munka után született az Egri csillagok, valamint a Láthatatlan ember és az Isten rabja. Az író bútorai, személyes tárgyai, kéziratai, titkosírással készült jegyzetei is megtekinthetők. A kertben, a védett fák árnyékában láthatjuk Somogyi Árpád alkotását, Gárdonyi ülő bronzszobrát.

 

Nyitva tartás:    

március 1 – október 31.       keddtől – vasárnapig   9.00 – 17.00

november 01 – február 28.  Zárva

 

Cím:                   3300 Eger, Gárdonyi utca 28.

Telefon:            +36 36 312-744 

 

Líceum

A Líceum ma az Eszterházy Károly Főiskola központi épülete, ahol két múzeum is működik.  Az egyik a Főegyházmegyei könyvtár, a másik a Csillagászati múzeum. A Líceumot Barkóczy Ferenc püspök kezdte építeni 1765-ben. Az épületet az általa alapított egyetem befogadóhelyének szánta. Az első terveket Gerl Mátyás készítette, majd Fellner Jakabra bízták a további, építkezési folyamatok vezetését, mivel Barkóczy esztergomi hercegprímás lett és a püspöki székben Eszterházy Károly követte, aki Fellnerre bízta a Líceummal kapcsolatos építési munkát. Az épület 1785-re készült el, melyet Grossmann József építész fejezett be. Végül, az elkészült falak között mégsem jöhetett létre az Universitas, mivel sem Mária Terézia, sem utóda, II. József nem engedélyezte. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis 14. paragrafusa kimondta, hogy az országban egyetlen egyetem működhet, a budai, így kapja a líceum rangot.

 

 

A líceum olyan intézményegyüttes volt, amelyben a gimnáziumi oktatáshoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott. Működött teológiaoktatás, jogakadémia és tanítóképző, valamint rajziskola is. Majd 1949-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát helyezték el az épületben. 1950-ben a kar önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté.

 

A főhomlokzaton a barokk stílusjegyei mellett a copf stílus díszítőelemei is megtalálhatók.  A homlokzatból háromtengelyes, timpanonos középrizalit és kéttengelyes oldalrizalitok emelkednek ki. A középrizalitban konzolokon nyugvó első emeleti díszterem erkélye díszíti a főbejárat fölötti részt.

 

A díszteremben tartották az egykori, ünnepélyes vita vizsgákat. A terem mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette.  

 

Főegyházmegyei Könyvtár

 

A déli oldalon van a Főegyházmegyei Könyvtár, aminek nagytermét az érdeklődők is megtekinthetik. Eszterházy megbízottai a tervezett egyetemi könyvtár számára több európai nagyvárosban vásárolták az itt megtalálható gyűjtemény egy részét. A 20000 kötettel rendelkező könyvtárat 1793-ban,  nyitották meg. Többek között itt őrzik Mikes Kelemen összes levelét, Mozart egyetlen Magyarországon őrzött levelét és a XV. századi Budai Krónikákat is. A gyűjtemény a mai napig is folyamatos fejlesztés alatt áll, jelenleg 140 ezer kötetes. A könyvtár copf stílusú bútorzata is figyelmet érdemel, amit Fellner Jakab tervei alapján, Lotter Tamás egri asztalos készített. A különös érzékcsalódást okozó ábrázolásmóddal kupolásnak tűnő mennyezeti freskó a tridenti zsinatot ábrázolja, mely Kracker János Lukács és segédje, majd később veje, Zach József alkotása.  

 

 

Csillagvizsgáló

Az épület keleti oldalán emelt torony ablakait fekete vaspaletta fedi, ahol 1776-ban megnyitották az akkor korszerű eszközökkel fölszerelt csillagvizsgálót. Az egri csillagászati délt a múzeum nagytermén átlósan áthaladó márványcsíkon jeleníthető meg. A műszerek elavultságának oka az, hogy II. József magyar király 1784-ben bezáratta az intézményt és így nem tudták fejleszteni a felszerelést. A fölső teraszról gyönyörű kilátás nyílik Eger városára.  A teraszon lévő építményt kupola koronázza, melynek két oldalán hengeres szerkezetet helyeztek el. Az északi forgó hengerből egy tükör és lencse az alatta lévő szinten kialakított kicsi, besötétített szobában lévő fehér, kerek asztalra vetíti a város mozgó látképét. A camera obscurát Edinburghben gyártották és az intézmény első csillagásza, Hell Miksa azért működtette ezt a városnéző eszközt, melyet Eger szemeként szoktak emlegetni, hogy szórakoztassa vele a város lakóit és a látogatókat.

 

Cím:                      3300 Eger, Eszterházy tér 1.

Telefon:               +36 36 520 400

 

  

     Érseki Palota

     

Az épület falainak egyes részei a XVI. századból származnak. Erdődy Antal Gábor püspök és Giovanni Battista Carlone építész nevéhez fűződnek az első építési munkálatok, 1715 - 1732 között. Ez az épület a mainál ugyan kisebb, de pompásabb lehetett, medencékkel kialakított kerttel és madárházzal. A második emelet Barkóczy püspöksége idején, a XVIII. században készül el. Eszterházy Károly püspöksége idején Fellner Jakab építész is fejlesztette az épületet, majd Pyrker János László érsek kérésére készült el a déli épületszárny, a Bazilika oldalában, klasszicista stílusban. Az impozáns, rácsos kovácsolt vaskaput és a középső épületrész emeleti erkélyének korlátrácsát Fazola Lénárd készítette. Ma a déli szárnyban található az Érseki Hivatal, az északi szárnyban pedig az Érseki Gyűjtemény Központ kap helyet. Az értékes egyházi kincseket bemutató múzeum tárgyai között találhatunk XVIII. és XIX. századi ötvös- és textilmunkákat, palástokat, miseruhákat, szentség- és ereklyetartókat. A kiállítás bemutatja az egri püspökök és érsekek két és fél évszázadának (1699 - 1943) történetét.    

 

 

 

Érseki Gyűjteményi Központ

 

Nyitva tartása:

április 1 - szeptember 30.                      hétfő, vasárnap:                              szünnap

                                                               kedd - szombat:                              9.00 - 17.00

október 1 - március 31.                          hétfő - péntek:                                8.00 - 16.00.

 

Cím:                        3300 Eger, Széchenyi u. 5.

Telefon:                 +36 36 421 -332 

 

 

 

      Kispréposti Palota

 

Cím: 3300 Eger, Kossuth Lajos u. 4.

Telefon: +36 36 320-946

 

Az egri Kossuth Lajos utca az egyik legdúsabban elénk táró barokk építészeti stílusú házak, műemlékek felsorakoztatásáról híres. Eger belvárosa a 18. században nyerte el szerkezeti képét. Először Barátok, majd Káptalan utca névre keresztelték, és végül, a máig használatos, Kossuth Lajosról elnevezett utca is ekkor épült, mely a vár déli kapuját és a Szent Mihály templomot - ami a mostani Bazilika helyén állt volt hivatott összekötni. A kisprépost, a katolikus egyházi rend szerinti tisztséget betöltő, nagyprépost helyettese, aki az egyházi közigazgatás adminisztratív központjának, a káptalannak volt a vezetője. A megnevezés latin eredetű, a praepositus vagyis elöljáró szóból ered.

A palotát Androvics Miklós prépost-kanonok építtette, 1758-ban.

 

A palota főkapuján belépve, a kapualjból, a baloldalon indul az emeletre vezető lépcső, melynek a szerepe az volt, hogy a hintóból kiszálló vendéget szertartásszerűen fogadhassák. Ez az építészeti kialakítás egyházi szokásjoghoz kötődött, miszerint a Barkóczy püspöki udvar megkövetelte a vendégnek járó tiszteletteljes fogadtatást.

 

Az impozáns vasrácsokat az erkélyen és az ablakokon Fazola Henrik készítette.

 

Az emeleti díszterem mennyezeti freskóját Kracker János Lukács festette, 1774-ben. A freskót a történelem és az egyház szellemisége szövi át, mely már elnevezéséből is kiderül: "Erdély diadala a Bűn felett". Az épület eredeti tetőszerkezete manzárdos volt, de az 1827-es tűzvészben leégett. A tűzvész pusztítása után új, sátortetős szerkezetet kapott a palota.

 

Az utcában több egyházi méltóság is építkezett, így a templom és a rendház mellett iskolák, paloták sorakoznak, és itt kapott helyet a Vármegyeháza is.  

 

 Megyeháza Börtönépület, Sportmúzeum

 

A barokk stílusú, kétemeletes megyeháza, Gerl Mátyás bécsi építész tervei alapján épült, 1748-1756 között.

 

Az épület homlokzata középrizalitos, a háromszögű oromzat alatt négy páros lizéna látható. A második emelet ablakai fölött három címert látunk: középen az országé, balra az építtető Barkóczy családé, jobbra pedig a megyéé.

 

 

Az épület leglátványosabb művészi értéke a Fazola-kapu.  A megyeháza különlegessége, hogy a főkapu fölötti félköríves vasrács, a Hit, Remény és Szeretet allegorikus alakjaival díszített és a kapualjból két oldalra nyíló feljáratot kovácsoltvas kapuk zárják le, melyeket Fazola Henrik készített, 1758 és 1761 között.

 

 

 

 

A boltíves bejáraton át bejuthatunk a tágas, zárt udvarba, ahol megpillanthatjuk a kálvária-szobrokkal díszített, kétemeletes barokk épületet, mely eredetileg megyei börtön volt. A börtön előtti zárt téren zajlottak a máig szörnyű emlékeket őrző nyilvános kivégzések. 

 

Az épület két kiállításnak ad otthont. Itt található a Heves megye és Eger a XVIII - XIX. században című kiállítása. A tárlaton a közigazgatás és egészségügy, valamint az ipar és a piac történetébe nyerhetünk bepillantást. Itt található a Sportmúzeum is, ahol a látogatók megtekinthetik Eger és környéke úszó és vízilabdasportjának kiemelkedő teljesítményéért kapott díjakat.

 

 

Cím:          3300 Eger, Kossuth út 9.

Telefon:    +36 36 312-744  

 

Minaret

A 40 méter magas, 14 szögletű torony a majd százéves török uralom emlékeként vezeti tekintetünket az Eger fölötti égbolt felé.

Szűk, kanyargós folyosóján 97 csigalépcsőn juthatunk föl a körerkélyre, ahol gyönyörködhetünk Eger panorámájában.

 

Nyitva tartás:

április 1 - október 31.   10.00 - 18.00

 

Cím: 3300 Eger, Knézich Károly u. 4.

Telefon: +36 70 202-4353

 

 

Bazilika

Szent István király 1004-ben alapította az egri egyházmegyét. Ezután kezdték el építeni a mai vár helyén a székesegyházat, vagy katedrálist, amely nevét a püspök tanítószékéröl, katedrájáról kapta.

 

A történelmi események során többször lerombolták az először román, majd gót stílusú templomot. Az egri vár 1552-es ostroma után, a vár megerősítési tervei és a protestáns várkapitányok a székesegyházat sem kímélték így a kanonok testülete, a mai Bazilika területén álló Szent Mihály plébánia templomba költözött, mely 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház funkcióját.

 

 

Eger város és az egyházmegye lakosságának növekedésével szükségessé vált egy nagyobb templom építése, melyet Telekessy István kezdett meg, majd Erdődy Gábor az eredeti terveket jelentősen megváltoztatva a templomot majdnem kétszeresére bővítve 1727-ben fejezte be  .

 

Az 1800-as évek elejére a több évszázados harcok elmúltával az ország lakossága úgy megnövekedett, hogy az immár érseki rangot kapott egri főpásztorok még nagyobb Főszékesegyház építését határozták el. Eszterházy püspök készítette el az első terveket, majd Pyrker érsek ismételten tárgyalt tervezőkkel és végül Hild Józsefet kérte fel a katedrális felépítésére.


A Főszékesegyház 6 év alatt épült föl és 1837 május 6-án szentelték fel. Az épület főszobrásza Marco Casagrande olasz szobrász volt, aki a homlokzati Hit, Remény és Szeretet szobrot, a belső tér relifjeit és az angyal szobrokat faragta. A mellékoltárokon helyezték el a korábbi székesegyházból megmaradt Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló képeket, Kracker János Lukács alkotásait.

 

Belső térben látható oltárképet, mely Szent János olajba főzését ábrázolja a bécsi Josef Danhauser festette 1832-ben. Az orgonát 1864-ben építették, mely az ország legjelentősebb orgonái közé tartozik. 1910-re készült el a szentély, az 1950-es években Takács István mezőkövesdi festőmûvész festette ki a kupolát a Jelenések könyvét ábrázoló freskóval és a hátsó boltozatot egy sajátos hitvallás megjelenítésével. A kép azt ábrázolja, hogy az egyház mindig is hû marad Rómához. A II. vatikáni zsinat liturgikus reformjának megfelelően készült el a szembemiséző oltár. Az egyházmegye millenniumára pedig a bejárati bronzkapu.

 

A kereszthajó két üvegablaka közül az egyik a Szentlélek eljövetelét, a másik a közelmúltban boldoggá-szentté avatottakat ábrázolja. A főszékesegyház 1970-ben nyerte el a Bazilika címet.

 

Jellemző méretei: A hossza 90 m, a kupola 40 a torony 55 m magas. Nagyobb egyházi ünnepek alkalmával 4-5000 főt tud befogadni. Vasárnaponként a 6 mise alkalmával 1500 katolikus keresi fel a Bazilikát.  

 

 

 Dobó tér

  

A Végvári harcosok szoborcsoport, a Gellért-hegyen található Szabadságszobor alkotójának, az angol királyi udvar szobrászának, Kisfaludi Stróbl Zsigmondnak a műve, melyet 1968-ban állítottak fel. A szoborcsoport a végvári vitézeknek állít emléket, és a fiatalság összefogását is jelképezi, mivel annakidején az egri ifjúság gyűjtötte össze a kiöntéshez szükséges fémanyagot.

 

 

 

 

 

A téren található másik híres alkotás, az 1907-ben felállított Dobó István szobor, melyet Stróbl Alajos, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége készített.   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minorita templom

 

A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban.

 

1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonino Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta.

 

Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduau Szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált.

 

Konkrét levéltári források nem maradtak fenn arról, hogy ki is tervezte az új, a pataktól távolabb álló és a korábbiaknál lényegesen nagyobb épületet. A művészettörténészek jelenlegi többségi álláspontja szerint a tervek valószínűleg a híres barokk kori építész,Kilian Ignaz homlokzata a tér felé fordul. Két sarkán egy-egy 57 méter magas, erősen kiugró párkányokkal többszörösen tagolt torony emelkedik. A kecses toronysisakok tetejét kovácsoltvas keresztek díszítik.

 

A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magaslábazatra állított, hatalmaskorinthoszi oszlop párok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó,Szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. 

 


Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A miniszterelnök lecserélte a régi, ronda, piros, ízléstelen hátizsákját egy nagyobb ronda, piros, ízléstelen ...
Bővebben >>