A közönséges kullancs legnagyobb számban az erdőkben, valamint egyéb bokros, fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő, mivel ezeken az élőhelyeken a leginkább kiegyenlített a hő- és páratartalom ingadozás, valamint a legtöbb gazdaállat is itt található. Az utóbbi években kullancsokkal városi környezetben is találkozhatunk: parkokban és családi házak kertjeiben, illetve magas fűvel benőtt elhanyagolt területeken. A kertekbe háziállatok, elsősorban kutyák, macskák, madarak és vadon élő kisemlősök révén kerül be. Aktivitásuk enyhe teleken is megfigyelhető. Magyarországon évente általában 2 aktivitási csúcsot figyelhetünk meg. Az első március végétől június elejéig, a második, kisebb csúcs pedig szeptemberben jelentkezik.

A kullancsok a fertőzést hordozó, vadon élő állatok vérét szívva veszik fel a kórokozókat, majd újabb vérszívás közben az emberbe juttatják azokat. Az általuk terjesztett két legfontosabb betegség a vírusos agyhártyagyulladás és a Lyme-kór. Az utóbbit okozó baktériummal a vérszívók 10-30 százaléka, a vírusos agyhártyagyulladás kórokozójával 0,05 százaléka fertőzött. Kullancsfertőzött területnek az számít, ahol minden ezredik kullancs hordozza az agyvelőgyulladás vírusát. Főként Vas és Nógrád, illetve a főváros számít fertőzött területnek, bár a Kullancsszövetség hivatalos térképe szerint Heves megye is a magas rizikójú területek közé tartozik.

Természetjárás, kirándulás után a legfontosabb az ún. „kullancsvizit” melynek során alaposan átvizsgáljuk testünket. A kullancs a vékonyabb bőrrel fedett hajlatokat kedveli, főleg a térdhajlatot és az ágyék környékét. Nem árt a levetett ruházatot is alaposan átvizsgálni, mert a vérszívók ott is megbújhatnak. Fontos tudni, hogy a kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás ellen létezik védőoltás, a Lyme-kór ellen viszont nem.

A Lyme - kór tünetei:

Legjellegzetesebb, az esetek 60-80%-ában előforduló klinikai tünet a vándorló bőrpír, amely általában néhány napos, de minimum 48 órás lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széleken terjedve, középen halványulva gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphetnek olyan nem specifikus tünetek is, mint magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat.  Igen ritkán a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél napokkal, hetekkel, esetleg hónapokkal a kullancscsípés után mozgásszervi és szívpanaszok jelentkezhetnek.  Megfelelő adagban és kellő ideig alkalmazott antibiotikummal jól gyógyítható.

A vírusos agyhártyagyullás tünetei:

A nálunk előforduló európai altípus okozta betegség a kullancscsípést követően, az esetek jelentős részében tünetmentesen, kisebb részében 7-14 napos lappangási idő után enyhe betegség-tünetekkel - láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb. - zajlik le. Típusos esetben a kialakuló betegségre a kétfázisú lázmenet jellemző. A 38-39^oC-os láz 3-4 napig tart, majd néhány napos láztalan szakaszt követően hirtelen újra magasra szökik és idegrendszeri gyulladásos tünetek jelentkeznek. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. A lábadozás 10-14 nap után kezdődik. Egyes esetekben azonban gyulladás, majd az idegsejtek károsodása következtében felső végtagi enyhe vagy részleges mozgásszervi bénulások is kialakulhatnak, sőt, a légzőközpont bénulása miatt halálos kimenetelű megbetegedés is előfordul. A legbiztosabb védekezés ellene a védőoltás, érdemes kihasználni a lehetőséget!

DR. IFJ. WERNIGG RÓBERT
megyei tisztifőorvos