Fáklyás felvonulással ünnepelte a város török uralom alóli felszabadulásának 324. évfordulóját a kései utókor szombaton este Egerben.

A török hódoltság idõszakában Eger egy több szandzsákot magába foglaló török tartomány, vijalet székhelye volt. A Habsburg csapatok a török gyengülése láttán 1687-ben látták alkalmasnak az időt a legendás egri vár visszafoglalására. A hosszú, a kiéheztetés taktikáját alkalmazó blokád 1687. decemberében meghozta gyümölcsét: a megszálló török csapatok feladták a majd száz éve elfoglalt erődítményt. Bár a visszafoglalás nem ostrommal történt, a város teljesen leromlott állapotba került: a falakkal körülvett területen az egykori feljegyzések szerint mindössze 413 ház volt lakható, s ezekben is elsősorban visszamaradt török családok laktak. A város hamarosan újjáéledt, a török elvonult, utánuk szinte  csak építészeti emlékeink maradtak.

A sikeres ostromot évekig fáklyás felvonulással ünnepelte a város. Ezt a régen feledésbe ment eseményt kívánta most feléleszteni az Egyesület Eger Idegenforgalmáért, az Egri Históriás Közhasznú Nonprofit Kft., illetve az Egri Vitézlő Oskola.

Habis László beszédében büszkén idézte a korabeli török történetírót, aki szerint a magyart le lehet ugyan győzni, de megadásra, hazájának és vallásának feladására kényszeríteni lehetetlen.

Berecz Mátyás az Egri Vitézlő Oskola elnöke felidézte, hogy a harcoló felek a vár megadásáról lovagias egyezséget kötöttek, sőt az elvonuláskor meg is ajándékozták egymást.

Az ünnepi megemlékezést a Fertálymesterek kórusa és a Hollóének Régizene Együttes műsora zárta. Nemes Róbert képsorozata.