|
|
|
|
|
|
| Tweet |
|
| |
|
|
|
Szúnyog invázió várható
Be kell vallanom, utálom a szúnyogokat. Sajnos a szúnyogok nem így vannak ezzel. Ők kifejezetten kedvelnek engem. Talán túlságosan is. Tudom, most sokan jelentkeznek, hogy engem is, engem is! De most tényleg. Ha ezer ember van egy téren, és egy szúnyog, az engem csíp meg százszor.
A szúnyog az egy alattomos kis jószág. Arra specializálódott, hogy bennünket bosszantson. Kicsi, zümmög, és akkorát harap belénk, hogy nem győzzük vakarni az általa keletkezett duzzanatot. Még szerencse, hogy a mi éghajlatunkon nem élnek meg a maláriát terjesztő kis dögök, mert akkor tényleg bajban lennénk. Az idén sajnos kedvez az időjárás a szúnyogoknak. Sok a visszamaradt kis pocsolya, pangó víz ami kedvez a peték lerakásának és és a kikelő alattomos kis férgekből hamarosan rajokban támadhatnak a kifejlett nőstény szúnyogok. Mert csak azok szívják ám a vérünket.
A Földön nagyjából 3500 különböző szúnyogfaj él, van köztük egyetlen – az ember szempontjából – jó fiú is: a Toxorhynchites nem vérszívó, hanem a többi szúnyogfaj lárváján élősködik. Csípős társaikkal a számítások szerint körülbelül 170 millió éve osztozunk a bolygón, felépítésük legalább 80 millió éve nem változott. Az eddigi legrégebbi példányukat Kanadában találták egy borostyánba ágyazva. A szúnyogoknak négy életszakaszuk van: pete, lárva, báb és a kifejlett rovar. Az első három fázisban teljesen a vízben élnek. A lárvaállapot alatt algákat és más mikroorganizmusokat esznek. A bábszakaszban nem táplálkoznak, csak a felszínen maradnak és két apró csövön lélegeznek. A szakasz végén kifejlődnek és elhagyják a vizet.
Idén az áradásból, belvízből visszamaradó pangó vizeknek köszönhetően rengeteg szúnyog fejlődhetett, ez hatalmas szúnyoginváziót okozott már 2006-ban és 2007-ben is. Az átlagos szúnyogszám függ majd a további csapadék-mennyiségtől és a hőmérséklettől is. A felnőtt nőstény szúnyogok körülbelül 4-8 hétig élnek, vadabb környezetben pedig csak 1-2 hétig, köszönhetően a hőmérséklet változásnak, páratartalomnak, a táplálékforrások hiányának és a rájuk vadászó ragadozóknak. A hím szúnyogok a párválasztás után, amely általában elég hamar megtörténik a kifejlett kor elérésekor, még egy-két napig élnek. Mi másért is utálnánk ezeket az a rovarokat, ha nem a csípésük miatt. Pedig nem ők tehetnek róla, igyekeznek kíméletesek lenni. A nőstény szúnyogok – csak ők csípnek, a hímek ártalmatlanok, növényi nedvekkel táplálkoznak – beleszúrják szájszervüket a bőrbe (a szúnyogcsípés valójában szúrás), így vérhez jutnak, amit később petéik táplálásához használnak fel. A vér tehát nem a táplálkozáshoz kell a nőstényeknek: ebben nem különböznek a hímektől, a táplálékukat mindketten növényi nektárokból vagy más cukorforrásokból szerzik.
A nőstények a kibocsátott szén-dioxid és oktenol alapján azonosítják be a vérforrásokat, akár már negyven méterről: mindkettő van lélegzetünkben és verejtékünkben is. Emiatt azok, akik többet adnak le ezekből az az összetevőkből (többet izzadnak) vonzóbbak a szúnyogoknak. Ha elég közel vannak, akkor hőérzékeléssel is megtalálják áldozatukat. A szúnyog a csípésnél befecskendez némi nyálat, amelyben véralvadásgátló van, így jóval gyorsabban tudja kiszipolyozni áldozatát. Miután jól lakott, elrepül, hogy emésztőrendszere kiválassza a begyűjtött vérből a fehérjéket és a vasat, amelyből aminosavakat készít, ebből pedig az utódok fehérjéinek szintézise történik. Nyála viszont ott marad az elrepülés után is: a testünk immunrendszere ekkor antitesteket termel, a szúnyog nyála pedig antigén – Ekkor az antitesteknek az úgynevezett hízósejtekhez való kötődése váltja ki a hisztamin termelődést. Ez az allergiás reakció.
A hisztamin egy nitrogén tartalmú szerves vegyület, amely többek között gyulladásos reakciót vált ki. Emellett segíti a fehérvérsejteket és más fehérjéket, hogy legyőzzék a testbe betolakodókat azzal, hogy átjárhatóbbá teszi az érintett sejtek hajszálereit. Tehát a hisztaminnak köszönhetjük a csípés mellett megjelenő vörös, viszkető duzzanatot. A vakarástól azért lesz rosszabb, mivel még több irritációt és gyulladást okoz, az immunrendszer pedig azt hiszi, még több antitestre van szüksége, hogy megszabaduljon az idegen fehérjéktől. Ezért minél jobban vakarjuk a csípéseket, annál tovább fog tartani a kellemetlen érzés. De hát ki a fene tudja megállni, hogy ne vakarja! Nagyanyám szerint körömmel egy keresztet kell a duzzanatba nyomni, attól jobb lesz. Kipróbáltam, nem lett jobb. Mások az ecetes vízre esküsznek.
A szúnyogcsípésre enyhet ad a frissen összezúzott petrezselyemlevél. Szúrt vagy vágott sebre kenve hatóanyagának köszönhetően megakadályozza a seb begyulladását. Horzsolások és rovarcsípések esetén a zöld növény alkalmas a felületi bőrfertőzések elkerülésére is.
Több gyógynövény is pályázhat a nyár legjobb szúnyogcsípés-irritációt megszüntető címre: a körömvirág szúnyogcsípésre kenőcs formában használandó, és igen sokoldalú: fertőtlenítő hatású, de bőrbántalmakra is nagyszerű, rovarcsípésekre különösen. A vörös duzzanatokat hatásosan kezelhetjük kakukkfűtinktúrával. A csípések gyógyításához frissen préselt zsályalevet is kipróbálhatunk.
Ez viszont mind sajnos, csak eső után köpönyeg. Ha nem hat a banánhéj, marad a vad vakaródzás.
Az országban több helyen is elkezdték már irtani a szúnyogokat. Többen vitatkoznak a permetezéses módszerrel mert a vegyszerek egyben a környezetet is terhelik. A felhőkben támadó szúnyogok viszont a mi idegrendszerünket terhelik, így most döntse el ki-ki, hogy melyik a jobb. Szerencsére Eger nem túlságosan szúnyog veszélyes övezet, mert a vizek itt azért gyorsan leszaladnak, lásd patak, és nagyobb zivatarok, amikor a belvárosban szaladnak a vizek. Bár ettől függetlenül azért az erkélyen ücsörögve, vagy egy kávéházi teraszon, sokszor megtudja keseríteni az életünket az a csekélyke millió is ami itt ragadt a városban.
Szóval készüljünk fel az elkövetkezendő szúnyog invázióra és mindig legyen nálunk banánhéj. SzJ. |
|
|
|
|
|