Magyarországon 1990 óta végez pollenmonitorozást az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata. Ennek az egységes rendszernek a részeként Egerben 2005-ben kezdődött el a levegő pollentartalmának vizsgálata, ekkor állították ugyanis üzembe azt a pollencsapdát, amely az akkori ÁNTSZ, mai nevén Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Klapka utcai épületének tetején, az utca szintjétől számított 27 méteres magasságban jelenleg is működik.
A pollencsapda segítségével 32 allergén növényfaj pollenjének és két gyakori penészgomba levegőben történő jelenlétének vizsgálatára nyílik lehetőség. Ez az allergiás betegek számára hasznos információkkal szolgál, hiszen ismertté válik számukra a pollenszezon kezdete, alakulása, és az aktuálisan problémát okozó allergén pollenek napi mennyiségi előfordulása is.
A pollencsapda szélirányba forduló nyílásán át a beszívott levegőből dobra erősített ragadós filmen tapadnak meg a légkörben szálló pollenszemek, gombaspórák és egyéb szennyező anyagok. Az átszívott levegő mennyisége percenként 10 liter, amely megközelítőleg megfelel az emberi légvétel nagyságának. A mikroszkóppal történő leolvasás során a rózsaszínre festődő pollenszemek, gombasprórák mellett a levegő por- és koromszennyezettségének napi eloszlása is jól látható. A pollenmonitorozás folyamatosan, minden év február elejétől október végéig tart. Közepes szélerősség esetén a pollencsapda 60-70 km-es sugarú körben monitoroz, erősebb szelek sokkal távolabbról is hozhatják a virágporszemeket.
Egerben a 11. hét végére a jelentős felmelegedésnek köszönhetően felerősödött a pollenterhelés. A pollenszezont „elindító” két allergén növényfaj, a mogyoró és az éger virágpora a hét legnagyobb részében tüneteket okozó közepes koncentrációban volt jelen. A hét utolsó napján már a nyár virágpora is közepes koncentrációban volt mérhető. A ciprus- és tiszafafélék is elkezdték pollenszórásukat, vasárnapra a pollenkoncentráció esetükben már elérte a magas szintet. Az allergén gombák alacsony koncentrációban voltak jelen.
A 12. héten a meleg hatására egyre több allergén fa kezdte el a pollenszórását. Az előző hetekhez képest már csökkenő tendenciát mutat a mogyoró és az éger pollenszórása – bár még mindkettő virágporát regisztrálták tüneteket okozó koncentrációban, sőt az égeré a magas szintet is elérte. A ciprus- és tiszafafélék pollenszórása tetőzött, a hét közepén a nagyon magas szint értékeit detektáltuk. Tüneteket okozó koncentrációban volt jelen még a szil, a nyár és a fűz virágpora. Elindult a kőris pollenszórása is, a tüneteket okozó szintet azonban még nem érte el. Az allergén gombák alacsony koncentrációban voltak jelen.
A pollenszezon alakulását az időjárás jelentősen befolyásolhatja. Alacsonyabb mennyiségben történik pollenszórás száraz, aszályos években, hiszen a csapadék hiánya nem kedvez a vegetációnak. Ugyanakkor melegben a talaj felmelegszik, az felmelegíti a levegőt, és a lassú felfelé áramló légmozgás a port és polleneket éppen orrmagasságba emelheti. Ezért a csapadékos időjárás kedvezőbb a pollenallergiások számára, mivel eső után vagy hűvösebb időben a csapadék kimossa a levegőből a port és a pollenszemeket, így kitisztul a levegő - áll a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének 12. heti pollenjelentésében.
