Jane Austen otthonának maradványait találták meg régészek. Decemberben egy eddig ismeretlen portré került elő, nem sokkal korábban pedig felvetődött, hogy mérgezés végzett az angol írónővel.

A házban, amelynek maradványait nemrég találták meg brit régészek, huszonöt évet töltött Jane Austen – a család 1775 és 1801 között lakott Steventonban. A szerző itt kezdett bele legfontosabb két regényébe, a Büszkeség és balítéletbe és az Értelem és érzelembe, ezek anyagát az itteni társasági életből merítette. A steventoni házat lerombolták nem sokkal az után, hogy Jane Austen és családja elköltöztek. Kezdetben Bathban, majd édesapjuk halála után Southamptonban, végül pedig a Winchesterhez közeli Chawtonban telepedtek le.

„Legfőbb célunk, hogy összeillesszük a kirakóst arról, hogy milyen volt Jane első otthona” – idézte az ásatásokat vezető Debbie Charltont a BBC brit közszolgálati adó internetes oldala. Az épület eredeti külsejéről egy XIX. század hajnalán készült térképen maradtak fenn adatok, és több művész is megörökítette, de ezek a nyomok ellentmondásos képet adnak a házról, amelyben rövid életének nagyjából felét töltötte el Jane Austen. Végül Winchesterben hunyt el, negyvenegy éves korában.

Korai halálával kapcsolatban szintén a közelmúltban röppent fel egy újabb híresztelés: ekkor a detektívregényeket író Lindsay Ashford állította, hogy az írónő halálát mérgezés okozta. Való igaz, hogy Austen elhunytát máig homály övezi, a szakértők sem tudják pontosan kideríteni, milyen betegségben halt meg a világhírű szerző. Az eddigi legvalószínűbb magyarázat szerint Addison-kórban szenvedett.

Ashford viszont azzal állt elő, hogy az írónő arzénmérgezésben hunyt el. A The Guardian című brit napilap online kiadásában megjelent cikk szerint Ashford meglepő elméletét Austen levelezésére alapozza: a levelekben leírt betegségben az arzénmérgezés tüneteire vélt ráismerni. Az írónő kapcsolatba lépett az észak-amerikai Jane Austen Társasággal is, és megtudta, hogy Austen múzeumban őrzött hajtincsét megvizsgálták, és az arzénteszt pozitívnak bizonyult. Ez persze még korántsem bizonyítja, hogy szándékos mérgezésről lett volna szó. Mivel nem voltak száz százalékig tisztában az élettani hatásaival, ezért akkoriban még gyógyszerként is sokkal szélesebb körben alkalmazták az arzént, például a reuma kezelésére, és levelei tanúsága szerint ebben a betegségben Jane Austen is szenvedett. Az írónő kihantolását egyébként sem Ashford, sem az Austen-kutatók nem tartják jó ötletnek, így az igazság talán soha nem fog kiderülni.

Sokkal vidámabb téma, hogy december elején eddig ismeretlennek tűnő Jane Austen-portrét fedezett fel egy brit író, akinek hamarosan életrajza jelenik meg a Büszkeség és balítélet szerzőjéről. Paula Byrne a férjétől kapta a ceruzarajzot, aki egy aukción vásárolta. Ha a portré valóban hiteles, ritka felfedezésről van szó, ugyanis jelenleg Austennak csupán két arcképét ismerjük, közülük az egyiket 1810-ben az írónő nővére, Cassandra készítette, ebből a vázlatból született James Andrews közismert képe.

A frissen előkerült, pergamenre készült rajz hátulján a „Miss Jane Austen” felirat szerepel. Bryne szerint eltekintve az arc rendkívül hasonló vonásaitól, ez a felirat nyújtja a legfőbb alapot az azonosításra, de a szakértők véleményére még várni kell. 

Forrás: mno.hu