A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetésével szeretne fellépni a feketegazdasággal és a tisztességtelen piaci magatartást tanúsító vállalkozásokkal szemben. A hatóság évente a tervek szerint 150 ezer termékellenőrzést végez majd, amely a mintavételen túl, 1,8 millió analitikai, mikrobiológiai vizsgálatot jelent. Ez megfelelő garanciát ad a hazai élelmiszer-vállalkozóknak, hogy akár külföldön, akár itthon, megfelelő biztonsággal tudjanak kereskedelmi tevékenységet folytatni. Elsősorban ezt a garanciát hivatott biztosítani az élelmiszerlánc-felügyeleti díj.

A 882/2004 EK rendelet kimondja, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzésekhez a tagállamoknak a megfelelő erőforrásokról is gondoskodniuk kell. Ez a forrás akár adózással, akár illetékkel, vagy egyéb díjakkal is fedezhető. Ugyanezen rendelet egy másik cikkelye kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy hatósági ellenőrzési díjakat állapítsanak meg, vagyis ennek a díjnak egy részét maguknak az élelmiszer-vállalkozóknak kell fedezni, akár átalánydíj, akár igazgatási szolgáltatási díj formájában. A tagállamok között vannak, akik az előbbit, és vannak, akik az utóbbit alkalmazzák, de a többség – Magyarországhoz hasonlóan – egy vegyes rendszert működtet.

Hazánkban jelenleg 12 olyan díjtétel-rendelet van, ami alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság valamilyen igazgatásszolgáltatási díjat szed be. Ezeket a díjtételeket már korábban szerettük volna jelentősen lecsökkenteni. Legnagyobb arányban a húsvizsgálattal és az élőállat-szállítással kapcsolatos költségek merülnek fel, annak ellenére, hogy a valódi kockázati tényező a kereskedelemben jelentkezik. Fontos célkitűzés, hogy minden olyan élelmiszer-vállalkozásnak hozzá kell járulnia a felügyelethez, aki valamilyen formában részt vesz ebben a hálózatban. A befolyt felügyeleti díjat feladatfinanszírozásra kell felhasználni, átlátható, ellenőrizhető módon, mind a NÉBIH, mind pedig a Kormányhivatalok területileg illetékes igazgatóságainak szintjén.

A díjalapból levonható a jövedéki adó és a közegészségügyi termékadó összege, abban az esetben, ha ezt a vállalkozó már megfizette. A díjat a lezárt üzleti év alapján kell befizetni, alapját pedig nem a teljes tevékenységből származó árbevétel, hanem kizárólag a felügyeleti díj hatálya alá eső tevékenységből származó árbevétel, illetve jövedelem képezi, melyről a NÉBIH ad bővebb tájékoztatást. (web: , telefon: 06-1/336-9024, e-mail: felugyeletidij@nebih.gov.hu)