EGRI HÍRHATÁR - Évforduló: Csalagút

EGRI HÍRHATÁR
   
 2018.12.11.
 Kedd
Ma Árpád napja van.
Holnap Gabriella napja lesz.
   EUR árfolyam
   323,44 Ft
   CHF árfolyam
   287,97 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2012. 01. 22. 12:02     


Évforduló: Csalagút
1986. január 20-án jelentette be Francois Mitterrand francia köztársasági elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök-asszony a La Manche-csatorna alatt húzódó vasúti alagút megépítését.

1986. január 20-án jelentette be Francois Mitterrand francia köztársasági elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök-asszony a La Manche-csatorna alatt húzódó vasúti alagút megépítését.

 

A Kentben található Folkestone és a Calais közelében fekvő Coquelles között húzódó 50 kilométeres Csalagút 1994-re készült el, és mindez idáig a világ leghosszabb tenger alatti alagútjának számít.

 

A Csalagút elnevezés valójában pontatlan, hiszen Normandia és Anglia között 1988–94 között három alagút is épült: ezek közül kettőt vasúti közlekedésre, illetve gépkocsik, autóbuszok és kamionok szállítására használnak, a harmadik pedig szervízalagútként és vészkijáratként szolgál az esetleges balesetek idején. Bár a gigászi építkezés technikai feltételei lényegében csak a 20. században teljesültek, a La Manche-csatorna alatt húzódó szárazföldi út terve már jóval régebben megszületett. Először – 1802-ben – a francia Albert Mathieu bányamérnök kereste meg az Anglia elleni invázióra készülő Bonaparte Napóleont a tenger alatti útvonal impozáns tervével, mely az átkelést még lovaskocsival képzelte el, a gyors utazás érdekében pedig egy mesterséges szigetet is megálmodott a La Manche-csatorna közepére, ahol az utazók lecserélhették volna fáradt lovaikat. Jóllehet, az alagút ötlete eredetileg a szigetország ellen irányult, a tervet a 19. század második felében már az angol parton is komolyan fontolóra vették, egy 1876-os brit–francia protokoll aláírása után pedig a fúrási munkálatok is megkezdődtek. A hadsereg és a sajtó ellenkampánya azonban hamarosan lehetetlen helyzetbe hozta az alagút híveit, a következő 100 évben számos alkalommal előkerülő tervek pedig különféle okok miatt mindannyiszor meghiúsultak: 1929-ben a gazdasági világválság, majd a második világháború, a hatvanas években pedig a de Gaulle elnöksége alatt megromló brit–francia kapcsolatok szabtak gátat a Csatorna-alagút megépítésének.

 

 

 

 

Az 1979-ben kormányt alakító konzervatív Margaret Thatcher idején aztán végre lehetőség nyílt a két évszázados álom megvalósítására, ugyanis a „Vaslady” 1981-ben tárgyalásokat kezdett Francois Mitterand francia elnökkel az 1880-as években félbehagyott fúrás újraindításáról. Az építkezés 1986. január 20-án lépett a megvalósítás fázisába, ezen a napon ugyanis Thatcher és Mitterand bejelentette a Csalagút megépítését, februárban pedig a canterbury-i egyezményben hivatalosan is lerakták az átkelő jogi alapkövét. A befektetők és a mérnöki gárda eredetileg 1987-re tervezték a munkálatok megindítását, és az alagút megépítésének költségét összesen 6 milliárd angol fontban határozták meg. A gyakorlat azonban nem feltétlen követte az előzetes várakozásokat, ugyanis a gigantikus – 7,6 méter átmérőjű – fúrópajzsok a francia oldalról csak 1988 júniusában, Kentből pedig hat hónappal később indultak meg a túlsó part felé. Az 50 kilométer hosszúságú alagút kifúrása összesen három évet vett igénybe, ezután pedig újabb három esztendőre volt szükség ahhoz, hogy a 13 000 munkást foglalkoztató gigantikus építkezés befejeződjön. A Csalagút 1994 tavaszára készült el, a két ország között hidat létesítő vasútvonalat II. Erzsébet brit királynő (ur. 1952-) és Francois Mitterand elnök május 6-án adta át a forgalom számára. A kizárólag vasúti közlekedésre – illetve szállításra – alkalmas alagút üzembe helyezése után a London és Párizs, illetve London és Brüsszel közötti menetidő három órával csökkent.

 

 

 

 

Jóllehet, a Csalagutat 1994-es átadása után a világ hét csodájának egyikeként ünnepelték, az építmény megítélése idővel egyre ellentmondásosabbá vált. Ebben az is jelentős szerepet játszott, hogy a tervekkel ellentétben a munkálatok összköltsége elérte a 9 milliárd angol fontot – ennyi pénzből körülbelül 700 Golden Gate-hidat lehetett volna megépíteni –, de nem javított az alagút „imázsán” az 1996 novemberében pusztító tűzvész sem. Emellett a Csalagút utasforgalma sem váltotta be az előzetes várakozásokat – 6 év alatt „csak” 112 millióan keltek át a La Manche-csatorna alatt húzódó vasútvonalon, ami komoly financiális problémákat idézett elő az építményt üzemeltető társaságnál. Jóllehet, a Csalagút a világ második leghosszabb alagútjának számít, és 37 kilométeres tenger alatti szakaszával még a Hokkaidó és Honsú szigetét összekötő Szeikan-alagutat is felülmúlja, kihasználtsága máig csalódással tölti el a vasútvonal működtetőit, akik 18 esztendő alatt több milliárd fontos adósságot halmoztak fel.

 

Forrás: www.rubicon.hu


További hírek

  Visszafordultak az Auróra ágyúi, de megmagyarázzuk
2018. 12. 10. 14:43 hirhatar.hu
  Nem hajlandó Orbánnal együtt emlékezni Antallra az ex-MDF oszlopos tagja
2018. 12. 10. 14:43 hirhatar.hu
  De most őszintén: Mi lett volna, ha betörnek az Országházba a tüntetők...?
2018. 12. 09. 18:00 hirhatar.hu
  Polt politikamentesen dolgozik, tuti – ő mondta
2018. 12. 09. 17:30 hirhatar.hu
  Semmi sem számít: Megfagyott egy idős ember Ferencvárosban
2018. 12. 09. 13:03 hirhatar.hu
  Schobert Norbert kérjen bocsánatot az egész országtól...!
2018. 12. 08. 16:21 hirhatar.hu
  Betörtek a Kossuth térre a szakszervezeti tüntetők
2018. 12. 08. 16:14 hirhatar.hu
  Lázár reagált a cikkünkre – mindent tagad
2018. 12. 08. 14:30 hirhatar.hu
  Végleges: Elviszik a Nagy Imre-szobrot a Vértanúk teréről
2018. 12. 07. 18:21 hirhatar.hu
  Tragikusan korán elhunyt az országgyűlés egyetlen kerekesszékes képviselője
2018. 12. 07. 17:01 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport