Jan Palach (Mělník, 1948. augusztus 11. – Prága, 1969. január 19.) cseh egyetemista 1969. január 16-án kisétált Prága főterére a Vencel térre és az ország védőszentjének Szent Vencelnek a szobránál felgyújtotta magát. Palach így tiltakozott a szovjet megszállók bevonulása és a kommunista diktatúra ellen. Önégető tette után még három napig küzdöttek életéért az orvosok. Temetésén nyolcszázezer ember kísérte utolsó útjára.
Az 1968-as „Prágai tavasz” nem csak a cseh, illetve akkor még csehszlovák lakosságot töltötte reménységgel el, de a környező országok népeit is. Így a magyarok is nagy rokonszenvvel, majd aggodalommal követték az események menetét.
1968 augusztus 21-én aztán nem csak meteorológiailag volt a prágai tavasznak vége. A Varsói Szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát. Az ügy szomorú magyar vonatkozása, hogy a Kádár-rendszer csapatai is részt vettek ebben a szégyenletes akcióban, igaz nem egészen szabad akaratukból és atrocitásoktól mentesen.
Jan Palach ekkor csak pár nappal múlt 20 éves (1948 augusztus 1-én Vsedadyban született) és a prágai Károly Egyetem filozófiai karának volt a hallgatója. A szovjet csapatok megtorlása, a cseh kollaboránsok nemzetellenes tevékenysége és a nyugat tétlensége keserűséggel töltötték el, ezért tiltakozásul kétségbeesett tettre szánta el magát. 1969 január 16-án a prágai Vencel-téren a cseh nemzeti zászlóba burkolódzva benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Január 19-én belehalt sebeibe. Temetése január 25-én volt és szovjetellenes tüntetéssé alakult.
Palach földi maradványait egy prágai temetőbe helyezték el. Sírjára Olbram Zoubek cseh szobrászművész készített emlékművet. Mivel sírja a cseh kommunizmus és szovjetellenesség szimbólumává és mint ilyen állandó búcsújáróhellyé vált, az akkori csehszlovák hatóságok 1973 egyik éjszakáján exhumálták Palach holttestét, elhamvasztatták és a hamvakat tartalmazó urnát elrejtették. Ezzel egy időben eltűnt az emlékmű is. Az urna 1990-ben megkerült, az emlékmű soha. Olbram Zoubek új emlékművet készített.
Palach halála nem volt teljesen értelmetlen, sok fiatalt buzdított tettekre, az 1989-es prágai események is a Pallach-héttel vették kezdetüket. Jan Palachot Csehország határain kívül is ismerik és tisztelik. Szobra van például Luxemburgban és Romában is.
Hadd idézze emlékét a következő vers is:
Heves volt a nyár,
Európa nyara;
Erős hang szólalt meg:
A szabadság szava.
A cseh nép is kiállott
A szabadság mellett,
De Moszkva parancsolt
És hallgatniok kellett.
A nyár régen elmúlt,
De tovább tart heve.
Lángoktól lett fényes
Hős Jan Palach neve.
Forró lángokban
Lelete a halálát,
Mert forrón szerette
Népét és hazáját!
Írta: Schneider Alfréd
Forrás: gagbi-babca.blogspot.com
