A II. világháborúban a szovjet 2. Ukrán Front több mint 50 napos, utcáról utcára folytatott harc után 1945. február 13-án foglalta el Budát. Ezzel - miután Pestenen már január 18-án véget értek a harcok - befejeződött Budapest felszabadítása a fasiszta és nyilas uralom alól. A szovjet erők (hivatalosan) Budapestet nem `felszabadították`, hanem ellenséges városként `bevették`.

A harcokban elpusztult mintegy 25 ezer polgári személy, több, mint 52 ezer lakos pedig megsebesült. Az ostrom következtében a főváros közel 40 ezer épületének 27 százaléka elpusztult vagy súlyosan megrongálódott; több mint 32 ezer lakás megsemmisült vagy lakhatatlanná vált. Kiégett a királyi vár, a pesti Vigadó, súlyosan megsérült az Opera, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház. A németek az összes Duna-hidat felrobbantották. A szovjetek a harcokban és a Konrad-hadműveletekben csaknem 80 ezer katonát vesztettek, a sebesültjeik száma pedig meghaladta a 240 ezret. A német-magyar katonai veszteség - halottak és sebesültek összesen - is elérte a százezret.

1944. december 26-án zárult be a gyűrű a Budapestet és környékét védő német és magyar haderő körül. A főváros ostroma 1944. december 30-án kezdődött meg és 1945. február 13-án Buda szovjet elfoglalásával ért véget. Több mint száz napjával a nagyvárosok között Sztálingrád és Leningrád után Budapest ostroma tartott a legtovább a második világháborúban. A városban négy német és három magyar hadosztály, valamint jó néhány kisebb-nagyobb csapattöredék maradt. Létszámuk nem haladta meg a 90 ezer főt, de a ténylegesen harcoló alakulatoké a 60 ezret sem érte el. Velük szemben a hat szovjet és egy román hadtest összesen több mint 160 ezer fővel sorakozott fel. A magyar vezetés eleinte Budapestet "nyílt várossá" akarta nyilvánítani, hogy megkímélje az ostromtól. December elején Hitler azonban másképp döntött. Közölte Szálasival, hogy Budapest erőd, melyet háztól házig kell védeni, parancsnokául pedig Pfeffer Wildenbruch SS csendőrtábornokot nevezte ki.

A főváros sorsa a döntéssel megpecsételődött. Januárban elszabadult a pokol: az utcákon mindenütt lótetemek hevertek, a közterek és a parkok ideiglenes temetőkké változtak át. Ezekben a napokban pusztult el az Állatkert is, az ostrom után 2500 lakójából már csak 14 maradt életben.

Január 18-án reggel 7 órakor utolsóként a Lánchídat is a levegőbe repítették a németek. Pest eleste után nem sokkal Buda is romhalmazzá vált.

Wildenbruch február 11-ei kitörési kísérlete eleve kudarcra volt ítélve. A szovjet csapatok oldalán ekkor már magyar katonák is szép számban harcoltak, hisuen mindenkinek, aki vállalta a németek elleni harcot, az oroszok szabadságot ígértek. 1945. február 13-án délben a szovjetek díszsortűzzel adták a moszkvaiak tudtára Budapest elfoglalását.

Forrás: mult-kor.hu