Pelczné Dr. Gáll Ildikó európai parlamenti képviselő mai egri látogatása során kijelentette: „célegyenesben van a magyar elnökség a gazdasági kormányzásról szóló uniós szintű szabályozások véglegesítésével".

Pelczné Dr. Gáll Ildikó, európai parlamenti képviselő beszámolt a magyar elnökség alatt zajló parlamenti munka aktuális eseményeiről. Mint mondta: Júniusban kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé a gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomag, melynek elfogadása esetén is csak 2012-ben léphet életbe. A kidolgozott csomagot minden szinten az átláthatóság és az ellenőrizhetőség jellemzi, annak érdekében, hogy ne történhessen meg, hogy a valóságtól eltérő költségvetést nyújthasson be egyetlen ország is, melyre sajnos magyar példa is szolgál.    

Az Európai Unió versenyképességéhez szükség van a nagyobb felelősséggel járó, tagállamokat érintő gazdaságpolitika EU2020 stratégia irányához és célkitűzéseihez igazodó megfelelésre, melynek érdekében a paradigmaváltás elengedhetetlenné válik. Mindenekelőtt a 27 tagállam vállalt költségvetésének betartatása a cél a versenyképesség fenntartása érdekében, ami nem nélkülözheti a foglalkoztatottság növelésére irányuló intézkedések eredményességét – mondta a képviselő asszony.  

Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája a  gazdasági kormányzás és az egységes gazdaságpolitika jelentőségéről tartott ma újságírói szemináriumot Egerben, melyen Dr. Mocsáry Péter, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese, Martin József Péter, a BBJ magazin Euroclick blogjának szerkesztője, valamint Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára tartott előadást.

A regionális sajtószemináriumot Borbély Boglárka, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának sajtóattaséja nyitotta meg, aki elmondta, hogy a magyarországi tájékoztatási iroda az Európai Parlament tevékenységét segíti és információkat szolgáltat az uniós kormányzásról.

Dr. Mocsáry Péter témája az Európai Gazdasági Kormányzás megerősítését célzó jogszabálycsomag volt, ami a magyar elnökség legfontosabb feladata. Ez nem egy konkrét intézkedést jelent, hanem egy segítésre épülő szakmai keretet nyújt a tagállamok számára. Az eddigi válságkezelő csomagok nem a legmegfelelőbbek voltak. A jelenlegi átfogó intézkedési csomagot a válság hatására hozták létre, amelynek központi célja, hogy a tagállamok megfontolt költségvetési politikát folytassanak. Alapvető kitétel, hogy a kiadások nem növekedhetnek jobban, mint ahogyan a GDP emelkedik. A nagyobb költségvetési hiánnyal küszködő tagállamokat jobban megvizsgálják, és a stabilitási- és konvergencia-programok rögzítik a hiány pótlásához vezető utat. Amennyiben a tagállamok nem javítanak költségvetési helyzetükön, úgy először letétbe szükséges helyezni a szankciók által megszabott kamatozó, illetve nem kamatozó letétet, ami a legsúlyosabb esetben büntetéssé alakul át. Ennek a jogszabálycsomagnak a szükségessége abban rejlik, hogy az EU stabilizált alapjain nyugvó jövőjét biztosítani tudják.

Martin József Péter az EU újraszabályozásának makrogazdasági jelentőségéről beszélt:

2007-ben és 2008-ban mérsékelt növekedés mutatkozott és csaknem egyensúlyi büdzsék és a Maastrichti szint körüli államadóságok jellemezték az Európai Uniót.  A másodlagos jelzálogpiaci válságból, az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló válság következtében az EU-ban főleg reálgazdasági problémák generálódtak, amit a radikálisan romló makrogazdasági helyzet követett. Elsősorban az euró-övezeti periférián alakultak ki súlyosabb válságok. Görögországban a katasztrofális közpénzügyek okoztak problémát már a válság előtt, ezért a görögök kerültek a legsúlyosabb helyzetbe. Írországban 50 milliárd eurót kellett belepumpálni a gazdaságba, így a bankok nem jelentettek csődhelyzetet. Az elmúlt idők alatt befektetett munka eredményeként a magyar államháztartási pozíció nagyon sokat javult és a következő évben már növekedés várható.

Fülöp Gábor a megyei helyzetet gyakorlati szempontok alapján elemezve tárta a kamara tapasztalatait a meghívottak elé, miszerint nincs gazdasági kormányzás Heves megyében, mivel közigazgatásilag sincs elég hatásköre egy régiónak sem. A vállalatok környezeti elemei közül fent helyezkedik el a hatalmi döntési intézményi rendszer, ami nagyon szétrombolt, ezért újra kell gondolni a gazdasági kapcsolatokat. Hiányzik a magyar palettáról a reális gazdasági statisztika. Eger „egy város, egy cég” imázs, gazdasági karakter, amelyre sokszor mondják, hogy a bor városa, de egyébként az ipar városa, mert azt kell nézni, hogy mi tartja el a várost, viszont a vállalkozások rendkívül nehéz helyzetben vannak – mondta a kamara főtitkára.

A rendezvény végén Borbély Boglárka sajtóattasé az Egri-Hírhatár főszerkesztőjét, Domoszlai Orsolyát és a Gyöngyösi-Hírhatár főszerkesztőjét, Jurák Katát meghívta az Európai Parlament brüsszeli valamint a strasbourgi ülésére is.

Pelczné Dr. Gáll Ildikó, európai parlamenti képviselő beszédéről készült filmfelvételt hamarosan megtekinthetik az oldalunkon.

Domoszlai Orsolya