Nem fizetik ki a magyar cégeket külföldön |
2013-08-09 13:03:27 |
A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért alapító tagjai több alkalommal hívták fel a kormány, a képviselők, érdekképviseletek, a média és a közvélemény figyelmét arra, hogy a kilátástalanság, reménytelenség, az otthon elvesztése, az értékes, kreatív munkát értékén megfizető munkahely hiánya miatt tömegesen hagyják el az országot jól képzett, piacképes tudással rendelkező szakembereink, - fiatalok és idősebbek egyaránt.
Ez a folyamat önmagában is tragikus, hiszen a gazdasági kényszerből történő kivándorlás szétszakítja és gyökértelenné teszi a családokat, itthon pedig orvosolhatatlan humánerőforrás veszteséget okoz. A kilátástalanság elől külföldi munkavállalásba menekült, és ott rabszolgaként dolgoztatott honfitársaink joggal várják el, hogy a magyar kormány fellépjen védelmükben, betartassa az európai uniós normákat, melyek a munkavállalók egyenlő bánásmódjára vonatkoznak.
Hasonlóképpen hiába várják a kormány fellépését azok a magyar mikro- és kisvállalkozások, amelyek határon átnyúló tevékenységet végeznek az Unió fejlettebb államaiban, és elvégzett munkájukat a német, osztrák, vagy francia megrendelők, illetve az alájuk beékelődött magyar stróman cégek nem fizetik ki. Egy vállalkozás normális gazdasági körülmények között akkor bővíti a tevékenységét a külpiacokon, ha kellő tőkeerővel, piaci stratégiával, üzleti kapcsolatokkal rendelkezik.
A gazdasági kényszer miatt külpiacra lépő magyar vállalkozások esetében többnyire hiányoznak ezek az alapvető feltételek, szorongatott helyzetük miatt könnyen becsapják őket, jellemzően jobb kapcsolatokkal rendelkező magyar szélhámosok, illetve a célországok tisztességtelen szándékú megrendelői. Legnagyobb veszély, hogy a részben vagy teljesen ki nem egyenlített számlák miatt rendezetlenné válnak a munkavégzés és foglalkoztatás körülményei, ami szigorú hatósági szankciókat von maga után, és még jogalapot is ad a tisztességtelen szándékú megrendelőnek arra, hogy továbbra se egyenlítse ki az elvégzett munka ellenértékét. Egyre több vállalkozó keresi meg az MMV-t azzal a panasszal, hogy Ausztriában, Németországban, vagy Franciaországban elvégzett munkáját a megrendelő nem fizette ki, sok esetben még a hazautazás költségeit sem kapta meg.
2013. március 20.-án az Európai Unió Petíciós Bizottsága tárgyalta panaszunkat, melyet a magyar mikro- és kisvállalkozások tisztességtelen működési körülményei miatt nyújtottunk be 2009-ben. A beadványban felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió fejlettebb tagállamaiban rendszeressé vált a határon átnyúló tevékenységet végző magyar és más, kelet- európai vállalkozások munkájának ki nem fizetése. A Bizottság érdemi vita nélkül, tíz perc leforgása alatt elutasította a magyar kisvállalkozások panaszát, ami előtt hosszú, akadémikus vitát folytatott a dán malacok farkának kurtításáról és a „malacjóléti” intézkedések szükségességéről. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a kisvállalkozások ügyét csak a kisvállalkozások fontosságát hangsúlyozó tanulmányok és nem azok gyakorlati megvalósítása szintjén tartja fontosnak a Petíciós Bizottság és az Európai Unió, de még sajnálatosabbnak, hogy a petícióban felvetett problémák megoldása ügyében – többek között a gazdasági kényszerből külpiacra lépő vállalkozások kizsákmányolása témájában – mindeddig a magyar kormány sem tett érdemi lépéseket. Javaslatainkat, felvetéseinket válasz nélkül hagyták a FIDESZ, KDNP szakpolitikusai, európai uniós és országgyűlési képviselői. Kérjük, hogy a magyar kormány kezdeményezzen kivizsgálást a károsult magyar vállalkozások és munkavállalók érdekében, illetve tegyen érdemi lépéseket azért, hogy az Európai Unió alapszabályzatában lefektetett alapelveknek megfelelően ne csorbuljanak a magyar vállalkozások és munkavállalók jogai. Egyben javasoljuk, hogy kötelezze el magát annak a veszélyes folyamatnak a megállítására, hogy jó minőségű munka végzésére képes magyar vállalkozások és szakemberek lehetőségek és érdemi kormányzati támogatás hiányában növekvő számban kénytelenek elhagyni az országot. Hazai esélyeik javulása esetén ugyanis jelentősen járulhatnának hozzá a gazdaság növekedéséhez.
Mészárosné Győrvári Bella, MMV ügyvezető A kizsákmányolás ellen tiltakozik a német katolikus püspöki kar elnöke
Robert Zollitsch freiburgi érsek a Focus című hetilapnak nyilatkozva élesen bírálta a vállalkozási szerződés intézményével visszaélő cégeket. Felszólalt a német katolikus püspöki kar elnöke a kelet-európai munkavállalók németországi kizsákmányolása ellen. Robert Zollitsch freiburgi érsek, a német egyházmegyék főpásztorait összefogó konferencia vezetője a Focus című hetilapnak nyilatkozva élesen bírálta a vállalkozási szerződés (Werkvertrag) intézményével visszaélő cégeket. Hangsúlyozta: a német munkaerőpiacon kialakult egy szürke zóna, a kelet-európai vándormunkásokat éhbérért dolgoztató ügyeskedők világa, ami minden egyes elemében ellentmond a katolikus egyház szociális tanításainak. A "munkaerőpiac alagsorában tarthatatlan állapotok uralkodnak" - mondta Zollitsch. Szövetségesre talál a katolikus egyházban, aki ez ellen fellép - tette hozzá. A piacgazdaság csak akkor maradhat erős, ha a lakosságot áthatja a tudat, hogy a méltányosság elve alapján működik a rendszer - mondta a püspöki konferencia elnöke.
A vállalkozási szerződés intézményével elsősorban az élelmiszeriparban, a vendéglátásban és az építőiparban élnek vissza Németországban. A megoldás - vagyis visszaélés - lényege, hogy a munkáltató nem alkalmazza a munkavállalót, hanem kiadja a munkát egy alvállalkozónak, amely Kelet-Európában toboroz embereket a feladat elvégzésére, majd a munkaerőt a megbízó rendelkezésére bocsátja. A munkavállaló így nem élhet az alkalmazotti státussal járó jogokkal, például nem vonatkozik rá a kollektív szerződés és az ágazatban érvényes órabérminimum. Az alvállalkozó rendszerint kihasználja a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetét. Jellemző, hogy éhbérért dolgoztatják a kelet-európaiakat és méregdrága, de embertelen tömegszállásokon helyezik el őket.
Franz-Josef Möllenberg, a német élelmiszeripari szakszervezet (NGG) elnöke szerint a vállalkozási szerződés a német gazdaság bizonyos területein "a modern rabszolga-kereskedelem üzleti modelljeként működik". Elsősorban a húsiparra jellemzőek a visszaélések, ebben az ágazatban a német vállalkozások egy része "maffiamódszerekkel" dolgozik. A szakszervezeti vezető szerint a hústermékek forgalmazásában be kell vezetni egy új védjegyrendszert. Az elképzelés szerint az úgynevezett szociális védjegy azt tanúsítja, hogy a terméket törvényes és méltányos munkajogi konstrukcióban állították el. "Nemcsak az állatoknak és a növényeknek jár védelem, hanem az embereknek is" - mondta Möllenberg a Focus hétfői számában megjelenő összeállításban. Munkaadói érdekképviseletek szerint a vállalkozási szerződés jól bevált intézmény, amelyen nem szükséges változtatni, a visszaélésekkel szemben pedig a munkaügyi ellenőrzés fokozásával kell fellépni.
Forrás: hirado.hu /MTI Utoljára frissítve: 2013-08-09 13:04:50 |