Január

Január 1.

Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét (2011. június 30-ig).

Három új európai pénzügyi felügyeleti szervezet kezdi meg működését.

Litvánia tölti be az EBESZ soros elnöki tisztét, az elnök Audronius Ažubalis külügyminiszter.

Észtország saját valutaként bevezeti az eurót, ezzel az eurózóna tizenhetedik tagjává válik.

Önkéntes védelmi tartalékosok veszik át a kiemelten fontos katonai objektumok őrzését.

január 4.
Részleges napfogyatkozás, amely Magyarországról is megfigyelhető.

Nagy Anna kormányszóvivő megerősíti, miszerint a kormány meghosszabbítja a lakás-árverezési moratóriumot április 15-ig.

Iszlámábádban – saját testőre – meggyilkolja Szalman Taszírt, Pandzsáb pakisztáni tartomány kormányzóját, a kormányzó Pakisztáni Néppárt egyik vezető politikusát.

január 6.

Nagyszabású ceremónia keretében megtörténik a magyar soros elnöki tisztség átvétele Belgiumtól.

január 9.

Koszovóban megkezdődnek a súlyos szabálytalanságok miatt részlegesen újra kiírt decemberi parlamenti választások.

január 9–15.

Népszavazás Dél-Szudánban az országrész önállóvá válásáról.

január 12.

Megbukik a Szaad Haríri vezette libanoni kormány.

január 14.
Több ezren tüntetnek a budapesti Kossuth téren a médiatörvény ellen, illetve a sajtószabadságért.

Testületileg lemond a japán kormány, hogy lehetővé váljék az új, átalakított kabinet megválasztása Kan Naoto eddigi miniszterelnök vezetésével.

Ben Ali tunáziai elnök – az egy hónapja tartó tömegtüntetések és zavargások hatására – elmenekül Tunéziából, és az államfői tisztséget – ideiglenes hatállyal – Mohamed Gannúsi miniszterelnök veszi át.

január 15.
Három fiatal lány meghal a Nyugati tér közelében a West-Balkán nevű szórakozóhelyen.

A tunéziai Alkotmányügyi Tanács határozatot ad ki, melyben „véglegesen távol levőnek” tekinti Ben Ali államfőt és a házelnökre, Fuád Mebazaa-ra ruházza az ideiglenes hatalmat, továbbá hogy 60 napon belül választásokat kell tartani Tunéziában.

január 16.

A volt haiti diktátor, a Baby Doc néven ismert Jean-Claude Duvalier hazaérkezik párizsi száműzetéséből.

január 17.

Tunéziában nemzeti egységkormány alakul Mohamed Gannúsi eddigi miniszterelnök vezetésével, de benne marad az előző, önkényuralmi rezsim több képviselője, ami további tüntetéseket vált ki az országban.

január 18.

Az UM! szlovákiai polgári kezdeményezés – incidensek nélküli – tüntetése a pozsonyi magyar nagykövetség épülete előtt.

január 19.
XVI. Benedek pápa elfogadja Mayer Mihály pécsi megyés püspök lemondását, és helyettesítésére – a pécsi egyházmegye apostoli kormányzójává – Veres András szombathelyi megyés püspököt nevezi ki.

Eljárást indítanak a Szaúd-Arábiába menekült tunéziai elnök ellen.

Barack Obama a Fehér Házban megbeszélést folytat és megállapodás-csomagot köt a kínai államfővel, Hu Csin-taoval.

január 20.

Washingtonban, az amerikai üzleti élet vezetői előtt elmondott beszédében Hu Csin-tao kínai elnök kijelenti, hogy hazája nem kezd fegyverkezési versenybe Amerikával, de felszólítja az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben a Tajvan és Tibet feletti kínai szuverenitást.

január 21.

Utcai harcokba torkoll a kormányellenes tüntetés Albániában.

január 23.

Elnök választás Portugáliában, melyet a jelenlegi elnök, Aníbal Cavaco Silva nyert meg a szavazatok 52,94%-ával.

január 23–25.

Orbán Viktor magyar kormányfő háromnapos egyiptomi látogatása során – az észak-afrikai ország fővárosában –, Kairóban megbeszélést folytat az Arab Liga főtitkárával és megnyitja a Magyar-Egyiptomi Üzleti Fórumot; az Egyiptomi Labdarúgó Szövetség székházánál felavatja a Puskás Ferenc- és Hidegkuti Nándor-emléktáblát; udvariassági látogatáson fogadja őt Hoszni Mubarak elnök, majd Ahmed Nazíf miniszterelnökkel tárgyal.

január 24.

Öngyilkos merénylet történik a moszkvai domogyedovói nemzetközi repülőtéren, amelyben több mint 30 személy meghal és mintegy 130-an megsebesülnek.

január 25.

Egyiptomban 25-én este tüntetések kezdődnek az egyiptomi elnök ellen, amely a rendőrség beavatkozása után zavargássá fajul.

január 27.
Mielőbbi reformokat sürget országában II. Abdullah jordán király, aki a parlament képviselőit arra szólítja fel, hogy vállalják a rájuk ruházott felelősséget és a szükséges reformok érdekében határozott döntéseket hozzanak.

Átalakítják a tunéziai kormányt. A kabinetből kikerültek az elűzött Zín el-Ábidín ben Ali elnök pártjának tagjai, akik a kulcstárcákat mindeddig kézben tartották. Előzőleg lemondott Kamel Mordzsane, a tunéziai átmeneti kormány külügyminisztere.

január 29.
4,7-es erősségű földrengés Oroszlányban. 1985 óta ez volt a legnagyobb rengés Magyarországon.

Omar Szulejmán hírszerzési főnök leteszi alelnöki hivatali esküjét, míg Ahmed Safík, a polgári repülés minisztere, a légierő volt parancsnoka kormányalakítási megbízást kap Hoszni Mubárak egyiptomi elnöktől, miután az Ahmed Nazíf vezette kabinet lemondott.

Öngyilkos merénylő robbantással megöli az afganisztáni Kandahár tartomány kormányzó-helyettesét, Abdul Latif Asnát.

január 31.

Hoszni Mubárak átalakítja az Ahmed Safík vezette egyiptomi kormányt, amely a nap folyamán le is teszi a hivatali esküt.

Február

február 1.
A december óta tartó tüntetések hatására leváltja kormányát II. Abdullah jordán király.

Brian Cowen ír kormányfő feloszlatja a parlamentet és búcsúbeszédében sajnálatának ad hangot, amiért az ország a csőd szélére került.

február 2.

Kínában beköszönt a Nyúl éve és ezzel kezdetét vette a Tavaszünnep.



február 3.

Húszezren vonulnak a jemeni főváros utcáira – a „harag napján” – kormányváltást követelve, nem tartva elegendőnek Ali Abdalláh Száleh elnök előző napi ajánlatát, hogy 2013-ban, mandátumának lejártával távozik hivatalából.

február 4.

Elnökké nevezik ki Thein Szein mianmari kormányfőt.

február 6.

Tunéziában felfüggesztik a volt kormánypárt, az Alkotmányos Demokratikus Egyesülés (RCD) működését.

február 9.

A társadalmi megbékélés és a reformok előmozdítása jegyében leteszi hivatali esküjét a Maarúf al-Bahít vezette új jordán kormány.

február 10.

Hoszni Mubárak egyiptomi elnök alkotmányos lépésekkel átruházza államfői hatalmát Omar Szuleimán alelnökre.

február 11.

Omar Szuleimán egyiptomi alelnök a kairói televízióban bejelenti, hogy Hoszni Mubárak elnök lemondott és átadta a hatalmat a hadseregnek. Az ország irányítását a Mohamed Huszein Tantáui védelmi és hadiipari miniszter vezette Felső Katonai Tanács veszi át.

február 13.

Az egyiptomi katonai kormányzat feloszlatja a parlamentet és felfüggeszti az alkotmányt.

február 14.

Utcára vonulnak Bahreinben a siíta tüntetők, hogy politikai és szociális reformokat követeljenek a kormánytól.

február 15.

A teheráni Azadi téren a rendőrség könnygázzal és gumilövedékkel oszlatja fel a kormányellenes tüntetőket.

Kormányellenes tüntetések kezdődnek a kelet-líbiai Bengáziban.

február 17.

Félórás magánkihallgatáson fogadja XVI. Benedek pápa Dmitrij Medvegyev orosz elnököt.

A bahreini rendfenntartó erők könnygázzal és gumilövedékekkel oszlatják fel az el-Manáma főterén táborozó tüntetőket, majd a hadsereg átveszi az ellenőrzést a főváros nagy része felett és betiltja a tüntetéseket.

A kelet-líbiai Bengázi központjában a rendfenntartó erők éles lőszerrel lőnek a tiltakozók közé.

A jemeni Ádenben hárman meghalnak és tizenkilencen megsebesülnek a rendőrök és a 32 éve hatalmon lévő Ali Abdalláh Száleh elnök távozását követelő tüntetők összecsapásaiban.

február 18.
Líbiában lekapcsolják az internet-szolgáltatást, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a világháló közösségi oldalain szerveződő tiltakozások folytatását. Közben a biztonsági erők 35 embert megölnek meg Bengázi városában.

Hamad ibn Ísza Ál Halífa bahreini király utasítást ad arra, hogy a kormány kezdjen párbeszédet a tüntetőkkel, Szalmán trónörökös erre minden jogkört megkapott.

Az első, még békésen lezajló tüntetés Szíriában. Az összegyűlt tömeg egy üzlettulajdonos rendőri megveretése ellen tiltakozik.

február 19.

A jemeni rohamrendőrök a tüntetők közé lőnek Szanaában. Egy demonstráló meghalt, öten megsebesültek.

február 20.
Tartományi választások Hamburgban.

A kelet-líbiai Bengázi városát a felkelőknek sikerül uralmuk alá hajtani. A harcok összesen 445 halálos áldozattal jártak. Ugyanezen a napon több líbiai városban is tüntetések kezdődnek, többek között a fővárosban, Tripoliban is.

A koszovói parlament – az ellenzéki bojkott ellenére, a harmadik fordulóban – elnökké választja Behgjet Pacollit.

február 21.
A parlamenti képviselők 286 igen szavazattal, 60 nem ellenében elfogadják a jegybanktörvény módosítását, melynek értelmében a Monetáris Tanács új tagjait a gazdasági bizottság jelölése alapján az Országgyűlés választja meg hat évre.

Kadhafi első ízbena légierőt is beveti a felkelők elleni harcban. A nap folyamán a Líbiai Légierő két Mirage típusú harci repülőgépe váratlanul leszáll a máltai nemzetközi repülőtérre, a pilóták politikai menedéket kérnek.

február 22.
Egyiptomban átalakítják a január 29-én Ahmed Safik vezetésével alakult kabinetet, amelybe most – évtizedek óta először – függetlenek és ellenzéki pártok tagjai is bekerültek.

Összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és az Arab Liga, hogy megvitassa a líbiai helyzetet.

Szíriában nagyarányú Kadhafi-ellenes tüntetésre kerül sor a líbiai nagykövetség előtt. A szír biztonsági erők erőszakkal feloszlatják a tömeget.

február 25.

Tripoliban a líbiai hadsereg legyőzi és kiszorítj a felkelőket a városból.

Folytatjuk...

Forrás: wikipedia.hu