. Ma Olivér napja van.

Eger megközelíthetősége

 

 

GPS koordináták

GPS: 47° 54′ 16.89″; 20° 22′ 21.55″

 

Térkép

 

 

 

 

 

 

Eger Budapesttől 130 km távolságban helyezkedik el. Az M3 autópályán közelíthető meg, de közvetlen csatlakozás az M3 autópálya és Eger között nincs, így a Füzesabonyhoz vezető lehajtót használhatjuk Eger megközelítésére.  Az utazási idő autóval1,5 óra, tömegközlekedéssel 2 óra.

 

Eger, Heves megye székhelye. Lakossága 58200 fő. Földrajzi adottsága nagyon kedvező, mivel közel van a fővároshoz, Budapesthez és az északi határhoz. A mindenkori városvezetés különös gondot fordított a kultúra és az idegenforgalom összekapcsolásának fontosságára, ezért a megörökölt történelmi környezetben, különböző helyszínekhez kapcsolódóan rendszeresen megyei és országos hírű programokat szervez. 

 

Eger gazdasága

 

A város gazdaságának egyik húzóágazata az idegenforgalom és a lakosság jelentős hányada is ebből él, vagy közvetetten kapcsolódik hozzá. Legfőbb turisztikai kínálatát a történelmi műemlékek, a kulturális rendezvények, a gyógyvizek, a sportlehetőségek, a borok és a környező hegyek természeti szépségei alkotják. Egernek és környékének fontos mezőgazdasági ágazata a szőlőtermesztés és a borgazdálkodás. Az egri borvidékként emlegetett terület a Bükk- és a Mátra-hegység között fekszik és már az 1330-as évektől nyomon követhetjük a bortermelés hagyományát.

 

A turizmust kiszolgáló infrastruktúra erősnek mondható, de az eltartó erőt mégis az ipar biztosítja. A gazdaságon belül meghatározó szerepe van a feldolgozó- és építőiparnak, a kereskedelemnek, melyek az értékesítés jelentős százalékát képezik.  A helyi gazdaságra jellemző az exportorientáltság, amely mindenképp igényes piacot feltételez. Ez adózási biztonságot jelent a városnak és a foglalkoztatottság szintjét is emeli. Az utóbbi időszakra jellemző importtevékenység erőteljes növekedése Egert és térségét sem kerülte el, ezért a beruházások minden téren mérséklődtek. Kistérség szintjén a Eger, megyei jogú város foglalkoztatási központnak tekinthető. Lakosságának száma 60.000 körüli, mely szám Heves megye egynegyedét teszi. Sokan naponta járnak kisebb falvakból és közeli városokból Egerbe dolgozni.

 

A jelenleg is fennálló gazdasági válság miatt jelentősnek mondható a helyi iparágak hanyatlása, amely befolyásolja a foglalkoztatottság stabilitását és fejlődését, ezért a térségben országos szinten nagymértékű a nyilvántartott munkanélküliek száma. Az ipar szerkezetváltását lassú tempóban követi az oktatás szerkezetének reformja, így még mindig előfordulnak olyan képzések is, melyek nem vagy csak részben felelnek meg a vállalkozások elvárásainak és a képzőintézmények érdekei nem minden ponton találkoznak a képzetteknek megélhetést biztosító foglalkoztatók igényeivel.

 

Az egri középiskolák, a főiskola rengeteg diákot vonz, ezért nem csak a turisták és az egri lakosok, a bejáró munkavállalók, vagy a vásárlási, ügyintézési szándékkal érkezők, hanem a diákok is gazdagítják a város utcáit. Eger a heves megyei lakosság életében hasonló szerepet tölt be, mint Magyarország életében a főváros, Budapest és elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy minden szempontból a megye szíve. 

 

 

Eger címere

 

 Csücskös talpú kék pajzs, amelynek zöld talpán két lőréses, három pártázatos, nyitott kapujú bástyával megerősített védőfal áll. Balról ágaskodó ezüst (fehér) unicornis első lábaival egy felfelé álló, arany markolatú, kétélű ezüst kardot tart. A kardra zöld kígyó tekeredik, melynek hegyét hatágú ezüst csillag díszíti. Jobbról kiterjesztett szárnyú sas lebeg és karmai között nyitott könyvet tart. A pajzsfő közepén egy arany napkorona fele van. A címertestet barokkos arany-ezüst indadísz keretez, melyből jobbra és balra egy-egy vörös nyelvű griff feje tekint ki.  

 

 

 

 

 

 

 

 

Eger története

 


 

Eger, latinul Agria. Nevének eredete valószínű, hogy az éger(fa) elnevezésből származik. A környék a kőkorszak óta lakott. A korai középkorban német, avar és szláv törzsek éltek itt, majd a X. század elején megjelent a honfoglaló magyarság első nemzedéke. Szent István 1009 előtt a tíz püspökség egyik székhelyévé tette. Az első székesegyház a Várhegyen állt és körülötte épült ki a város. 1241-ben a tatárok feldúlták és felégették az akkorra már jelentős központtá fejlődött várost. IV. Béla, okulval a tatárjárás pusztításából, 1248-ban kővár építésére adott engedélyt. Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök, gótikus stílusban átépítette a várban álló püspöki palotát, ami ma is látható. Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvári szerepet töltött be. 1552-ben Dobó István éven át, 1687-ig az Oszmán Birodalom része lett. Eger ekkor a vilajet székhelye lett, mely több szandzsákot foglalt magába. Az egri Minaretet a törökök építették, emlékül hagyva nyomaikat.  A Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait is feltárták.  1687. decemberében a keresztény csapatok visszafoglalták a várost a kiéheztetett törököktől. A felszabadított Egert a Habsburgok kincstári birtoknak tekintették, majd I. Lipót 1688-ban nyilvánította szabad királyi várossá és így mentesült az egyházi és földesúri terhek alól. Csupán 1695-ig tartott ez az állapot, amikor ismét püspöki várossá nyilvánították és a mecseteket keresztény templomokká alakították. 1705-ben Telekessy István püspök papnevelő intézetet alapított.1703-tól 1711-ig Eger volt a felszabadult országrész központja és a fejedelem főhadiszállása.  A XVIII. század virágzó korszaka volt Egernek. A város püspökei alakították ki a ma is látható barokk városképet. A nagy építkezések nem csak vonzották, hanem letelepedésre sarkallták az iparosokat, kereskedőket és művészeket. Ennek következtében megnőtt a lakosság száma és 1787-ben az ország hatodik legnépesebb városává nőtte ki magát. 1769-ben Markhot Ferenc irányításával megnyílt az ország első orvosi iskolája. Sajnos, csak rövid ideig működhetett, mivel Mária Terézia megtagadta a doktori fokozat kiadását, 1775-ben megszűnt az intézmény. 1800-ban a város fele leégett egy tűzvészben, majd a várfal egy része is leomlott. 1827-ben ismét leégett a város nagy része, aztán a kolera járvány pusztított. 1878-ban egy hatalmas bükki felhőszakadás miatt az Eger-patak kilépett a medréből és pusztító árvíz öntötte el a belvárost. Volt olyan pontja Egernek, ahol több mint 4,5 méteren állt a víz a lakóházak között. Az árvíz szintjét még ma is látható táblák jelzik néhány belvárosi ház falán. 1904-ben nyílt meg Eger kőszínháza és megkezdték a csatornázási és közművesítési munkálatokat. A századforduló után iskolaváros lett és  "magyar Athénnak" nevezték Egert. Az I. világháború után lassan éledt a gazdasági élet, de 1925-től ismét nagy építkezések kezdődtek. 1933-ban engedélyt kapott a város gyógyfürdő építésére. A II. világháború pusztítását elszenvedett városban felrobbantott hidak maradványai, kirabolt gyárak ürességtől kongó falai és a megrongált vasútállomás maradt. Repülők bombáitól, gépfegyverek szörnyű kattogásaitól lett hangos a város. Aztán a 70-es évektől újabb építkezések kezdődtek, sajnos a barokk arculatnak teljesen hátat fordítva. Majd védetté nyilvánították a barokk belvárost, hogy több oda nem illő épületet ne emelhessen senki.  

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A szocialista párt jelenlegi mélyrepülését látva s a baloldali tömb széthullása feletti aggodalomtól hajtva ny...
Bővebben >>